A koffein hatásának betudott koncentráció és jobb összpontosítási készség a mindennapjaink fontos részévé vált. A kávé befolyásoló hatása évszázadokra nyúlik vissza. Ez egy amerikai újságíró, Michael Pollan érdekes elképzelése. Ő még azt a véleményt is megkockáztatja, hogy a franciák talán soha nem rohamozták volna meg a Bastille-t a kávé hatása nélkül.

A történészek régóta  folyamatosan vizsgálják, hogy mely élelmiszereknek volt hatása a civilizáció alakulására. Az egyik ilyen biztosan a koffein. De hogy lehetünk biztosak benne, hogy egy ilyen mindennapi termék  hatással van a világunkra ? Bárhogy is legyen, pontosan ez a központi gondolata Michael Pollan legújabb könyvének: Hogyan változtatta meg a koffein a modern világot ?

Michael Pollan, akit a Netflix Cooked sorozatából ismerhetnek eleinte nem volt meggyőződve a koffein uralkodó dominanciájáról. Csak amikor saját maga felhagyott a kávéivással, akkor figyelte meg a kávé addig láthatatlan, „mindent átfogó„ hatását. „Kicsit olyan, mint egy egzisztenciális válság. Úgy érzem magam, mint egy kihegyezetlen ceruza és egy percre sem bírok koncentrálni. „Ez meglehetősen kínos egy író számára…”, említi Pollan. Végülis a világ népességének kb. 90 százaléka rendszeresen fogyaszt koffeint. Ez biztos, hogy nyomot kell hogy hagyjon a világban.

A kávéházak mint a koffein terjedésének táptalaja

A kávé utat talált magának az arab világon keresztül modern világunkba. Nemcsak a kávébabot importáltuk, hanem magát a kávéházakat is, amelyek gombaszámra szaporodtak a 16.századi Oszmán Birodalomban. Ezek feltűnően „liberális helyek„ voltak, ahol viták és nézetkülönbségek is napirenden voltak. Európában a kávézás szintén viszonylag rövid idő alatt egy társasági esemény lett. Az első kávéház kb. 1640-ben Velencében nyílt meg, és a jelenség nagyon gyorsan elterjedt az olyan nagyobb városokban mint London és Párizs.

 A kávéházak idővel a demokrácia táptalajává fejlődtek, amelyek még a Brit monarchiára is fenyegetést jelentettek. „Ezeket a találkozóhelyeket, az internet előszobájának  is nevezhetjük”, állítja Pollan a könyvében. „Egy pennyt fizettél a kávéért, de valójában értékes  információkat gyűjtöttél a társalgásból, újságokból, magazinokból.” Emiatt ezeket a kávéházakat „pennyuniversity-nek„ is csúfolták.

A kávéházak olyan mértékű változásokat hoztak, hogy például II. Károly király a kávéházak bezárása mellett döntött.  A kávéházakat a változások, reformok melegágyainak tekintette és emiatt veszélyes és lázító helyeknek titulálta őket. Ez okból tett kísérletet a király a kávéházak bezárására 1675-ben. Ez nagy ellenállást váltott ki és a kávéház tulajdonosok sem voltak hajlandóak bezárni, ezért a király végül kénytelen volt ezt a szánalmas küldetést befejezni.

A felvilágosult gondolkodás katalizátora

Michael Pollan felveti azt az  ötletet is könyvében, hogy a koffein, annak stimuláló és élénkítő hatásával a felvilágosult gondolkodás katalizátora volt.  Az újságíró nem egyedülálló gondolkodásában. Wolfgang Schivelbusch történész azt írta: „A racionalitás belépése az emberi fiziológiába a kávén keresztül.”  Ha a középkort a misztikum, az álmok, az alkoholos bódultság jellemezte,akkor  a koffein még nagyobb kontrasztot mutat józanságával és összpontosításával. Pollan felteszi a kérdést: „Vajon a franciák átmásztak volna a barikádokon a Bastille ostromakor kávé nélkül ?”

Stephen Snelders történész ,aki az utrechti egyetemen a koffein holland társadalomra gyakorolt hatását kutatja, ezt kissé eltúlzott következtetésnek tartja: habár a civilizáció elméletről sok mindent el lehet mondani, de ez egy teljesen más történet. A kávéház fogalma a 17. században lépett be először Hollandiába. Rendszeres beszállítói lánca nem volt még  a kávébabnak és a „kávéház” kifejezés  is alapvetően az alkoholfogyasztó helyek sajátos elnevezésére szolgált. Ezeket a  kávéházakat elsősorban a dohányzás és az alkoholfogyasztás jellemezte. Nem voltak éppen a  legcivilizáltabb helyeknek nevezhetőek. Az amszterdami Dam környéki  területen koncentrálódtak abban az időben a kávéházak, ahol elsősorban kereskedők töltötték az idejüket, és akik ezekben a kávéházakban rengeteg pénzt nyertek és veszítettek.

Snelders egyetértett abban,hogy a kávé szerepét nem lehet vitatni a civilizáció fejlődésében, bár inkább szerény szerepet töltött be, különösen akkor, amikor a kávé gyökeret vert a 19.század második felében. Minden társadalmi, politikai csoportnak meg voltak a saját kávéházaik.  A nem szokványos viselkedést hivatottak visszatartani, tehát magatartás javító szerepük volt, fegyelmezési eszközként használták őket.

Michael Pollan is megerősíti: „A kávé pont a megfelelő időben érkezett meg Európába.” Veszélyes manufakturális gyártási folyamatok, kezdődő iparosodás, mind-mind koncentrációt és pontosságot követeltek, ami  a kávéfogyasztás elterjedését is elősegítette. A korábbi munkahelyi sörszünetet felváltotta a közös kávészünet. Snelders azonban több hangsúlyt fektet arra, hogy a kávé nemcsak egy íróasztal mögött elfogyasztott ital, hanem az agyserkentésre gyakorolt hatásával az irodai dolgozókat ténylegesen  jobb munkára is ösztönözte.

Bárhogy is legyen: a koffein csodát művel. Drámai módon megnőtt a termelékenység azokban a kihívásokkal teli időkben. A 19.század elején az emberi erőt kalóriákban határozták meg.  Probléma: kávéban nincsen. Szóval akkor mitől lehet ilyen hatékonyságnövelő hatása ?  Mostanra már biztosan tudjuk a koffein blokkolja az adenozint, mely molekula felel azért, ha álmosnak érzed magad.

Ekkor azonban felmerül a kérdés, ez milyen hátránnyal járhat ? Ha valami túl jó, hogy igaz legyen, az általában úgy is van. A kávé története kezdetektől összefonódik a rabszolgatartás és az imperializmus nevével is. De ezért a kávé lenne a bűnös ? A kávét kezdetek óta cukorral fogyasztották, amely a WHO szerint szintén inkább felelhet a kávézás iránti szenvedély kialakulásáért. Hogy melyik okozza, arra valószínűleg ugyanúgy nem kapunk választ mint a mi volt előbb a tyúk vagy a tojás kérdésére sem. Viszont az biztos, hogy cukorral vagy cukor nélkül fogyasztva, de a kávé iránti szenvedélyünket csak úgy lehetett biztosítani, hogy a kávéföldeken rabszolgákat dolgoztattak. De nem ez volt az egyetlen probléma.

Házassági problémákat okozó kávéházak ?

A kávé a hálószobákban is kevesebb izgalmat okoz, ahogy erre az orvosok és feleségek panaszkodtak. A brit nők szólaltatták meg a vészcsengőt először a 17.században. A hölgyek elvesztették a férfiakért vívott csatát a kávéházakkal szemben, ahonnan a nőket gyakorlatilag kitiltották. És amikor végre hazamentek a férfiak, akkor nem igazán jellemezte őket a férfias erő.

Pollan mérlegeli az előnyöket és a hátrányokat: Áldás a koffein vagy átok ? Talán a legjobb megfogalmazás: A koffein megadja nekünk az eszközöket alkalmazkodni ahhoz a világhoz, amely a koffeint megteremtette.

A kávézás egy örömteli pillanat . Egy szertartás. Egy jó kezdése a napnak. Egy társadalmi kötőanyag.

Szeretné, hogy Önnek is kellemesen induljon a napja ? Válogasson a Bellix Design kávés csészéi, kávés kiegészítői között és figyelje meg Ön is a koffein hatását.